Frank Tibor 1948-ban született Budapesten. Történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének professzora (1997-től), az Egyetem Angol-Amerikai Intézetének igazgatója (1994–2001, 2006–), az Amerikanisztika PhD program vezetője (2000–).
Tanulmányait történelem-angol szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Cambridge-ben (Christ's College, 1969, Darwin College 1980–81) folytatta. Bölcsészdoktor (1973), a történettudomány kandidátusa (1979), habilitált doktor (1996), az MTA doktora (1998).
Fulbright vendégprofesszor a University of California Santa Barbara-i campusán (UCSB) és a UCLA-n (Los Angeles) (1987–1990), Distinguished Visiting Professor a University of Nevada-Reno-n (1990–91). 1988 és 1997 között a nyári szemeszterekben a UCSB-n tanított, 1994-ben létrehozta itt "Az új Európa" programot, melyet 1997-ig vezetett. Rendszeresen tanít közép-európai és magyar történelmet a University of California Education Abroad Program-jában Budapesten (1992–2008), 1999 óta az IES Abroad hallgatóinak Bécsben (1999–). A New York-i Columbia Egyetem történész vendégprofesszora (2001, 2007).
Az MTA Modern Filológiai Társaságának alapító-főtitkára (1983–1996), majd 2007-ig alelnöke. 1994–2001 között elnöke, 2004 óta tiszteletbeli elnöke az Amerikanisták Magyarországi Társaságának. 2007-től a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. 1994–2001 között tagja volt a European Association for American Studies igazgatóválasztmányának. Elnöke a Magyar Fulbright Bizottság kuratóriumának (tagja 1999–2002, 2009–). Tagja a Historical Abstracts (Santa Barbara-Oxford, 1989–93, 2000–), a Nationalities Papers (New York, 1989–2009), a European Journal of American Culture (Nottingham, 1998–) és a Polanyiana (Budapest, 1994–) tanácsadó testületének, illetve szerkesztő bizottságának. 2008-tól alapító főszerkesztője az ELTE BTK Trefort-kert című magazinjának.
Széchenyi Professzori Ösztöndíjas (1997–2001). 2000-ben elnyerte a Magyar Anglisztikai Társaság és a Debreceni Egyetem Országh László-díját. 2002-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Pro Universitate" emlékéremmel, az MTA Modern Filológiai Társasága "Pro Neophilologia in Hungaria" érdemérmével tüntette ki. 2005-ben Szent-Györgyi Albert-díjat kapott.
2006-tól a Royal Historical Society (London) levelező tagja. 2002-ben az Alexander von Humboldt Alapítvány tudományos munkásságáért Humboldt Díjjal (Humboldt Forschungspreis) tüntette ki, s ennek révén 2003–04-ben a berlini Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte vendégkutatója volt.
Könyvei, tanulmányai eddig tizenegy országban jelentek meg.
Újabb könyvei:
From Habsburg Agent to Victorian Scholar: G. G. Zerffi 1820—1892 (New York: Columbia University Press, 2000); Ein Diener seiner Herren: Werdegang des österreichischen Geheimagenten Gustav Zerffi (1820–1892) (Wien—Köln—Weimar: Böhlau Verlag, 2002); (Ed.) Discussing Hitler: Advisers of U.S. Diplomacy in Central Europe, 1934—1941 (Budapest—New York: CEU Press, 2003); (Ed.) Ever Ready to Go: The Multiple Exiles of Leo Szilard (Berlin: Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte, 2004); Picturing Austria-Hungary: The British Perception of the Habsburg Monarchy 1865—1870 (New York: Columbia University Press, 2005); ハンガリー西欧幻想の罠 — 戦間期の親英米派と領土問題 Hangarii Seiou-Gensou no Wana – Senkanki no Kaneibeiha to Ryoudomondai (Tokyo: Sairyu Sha, 2008); (Hg.) Zwischen Roosevelt und Hitler. Die Geheimgespräche eines amerikanischen Diplomaten in Budapest 1934–1941 (Berlin: Duncker & Humblot, 2009); Double Exile: Migrations of Jewish-Hungarian Professionals through Germany to the United States 1919–1945 (Oxford: Peter Lang, 2009).
2003 óta a német Frank Hadlerrel együtt vezetője a European Science Foundation európai historiográfiai programjának, az ebből elkészült nemzetközi tanulmánykötet megjelenés előtt áll a Palgrave Macmillan kiadó új sorozatában.
2010. március